Két színészlegenda találkozása sokszor izgalmasabb, mint mondjuk a reykjavíki csúcs, bár az eredmény általában hasonló mértékben kiszámítható. Sokan jobban örülnének egy nürnbergi pernek, most mégis be kell érnünk egy szolid ítélettel.
Edward Cole kíméletlen kórházprivatizátor (Jack Nicholson) és Carter Chambers autószerelő (Morgan Freeman) rendhagyó barátsága egyszerre megható emberi történet, az amerikai társadalom kritikája, és jutalomjáték két olyan színész számára, aki már akár azért is kaphatna Oscar-díjat, mert a plakáton szerepel a neve, a vásznon igazából meg sem kell jelennie. Tudják ezt a fiúk is, nem is nagyon erőltetik meg magukat, csak előveszik a jó öreg grimasztárat, felcsatolják, és élvezik a menetet. Nicholsonnak az utóbbi tíz évben számtalan alkalma volt mulatságossá tenni öregedő testét (Lesz ez még így se!, Minden végzet nehéz), Freeman pedig kellemes orgánumával egy csapat kanos óvodást is megnyugtatna, úgyhogy nem nagyon remeghetett meg a producerek keze, amikor együtt szerződtették őket.
Az orvosi halálos ítélet (mindketten körülbelül hat hónapot kaptak a doktor bácsitól) kimondása után kalandhabzsolásba kezdő öregek a jó hollywoodi dramaturgia szerint összekülönböznek, majd többé-kevésbé megfejtik az élet értelmét, végül levonják a tanulságokat. Meglepetést nem, megnyugvást azonban annál inkább hoz ez a filmecske, melynek jelentőssége valahol a Biblia és egy nyugdíjbiztosító-reklám fontossága között lőhető be.
Az orvosi halálos ítélet (mindketten körülbelül hat hónapot kaptak a doktor bácsitól) kimondása után kalandhabzsolásba kezdő öregek a jó hollywoodi dramaturgia szerint összekülönböznek, majd többé-kevésbé megfejtik az élet értelmét, végül levonják a tanulságokat. Meglepetést nem, megnyugvást azonban annál inkább hoz ez a filmecske, melynek jelentőssége valahol a Biblia és egy nyugdíjbiztosító-reklám fontossága között lőhető be.
The Bucket List
amerikai filmdráma, 97 perc, 2007
A gazdag és a szegény amerikainak fél–fél éve van hátra életéből. Igyekeznek jól kihasználni az időt. Jutalomjáték időseknek és sírni vágyóknak.
rendező:
Forgalmazza: InterCom
Bemutató: 2008. március 27.
Bemutató: 2008. március 27.
Linkek
Kapcsolódó cikkek
2 komment|Szólj hozzá!
Erdekes film volt, eleg sok resz "ures" de a maradekert megeri megnezni.
Man's got some lungs, heh?
Man's got some lungs, heh?
ave
|
2011-02-14 14:56:38
Na ezen a filmen mégtöbbet sírtam, mint a Kívánj valamit c.filmen...Ez a film nagyon tanulságos, annyi üzenet van benne...főleg a szeretetről...megható..én is rákos voltam, meggyógyultam, de nem maradt senki körülöttem...csak a magány...
Tamás
|
2009-12-11 20:44:37
Új hozzászólás
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek