Budapest: 10 889, Szeged: 4492, Debrecen: 4177, Pécs: 4131, Piliscsaba: 3838, Eger: 1641, Miskolc: 1569, Szombathely: 1369, Nyíregyháza: 918. Ez nem a vízállásjelentés, hanem a bölcsészkarra jelentkezők száma települések szerinti megoszlásban. A TTK-s és jogászhallgatók az adatokból azt a következtetést vonják le: az adott városok gyorséttermeinek munkaerő-ellátása garantált.
A többi kar nem megy a szomszédba némi malíciáért, ha a bölcsészekről kell véleményt alkotni. Sőt, amikor saját identitásukat kéne dalba, indulóba foglalni, valahogy akkor is mindig felbukkannak a bölcsészek, nem éppen kedvező kontextusban.
A „büfészak” és az ehhez hasonlatos kifejezések az orvosi, jogi, mérnöki képzés során elképzelhetetlenek, és bár a túlképzés ténye máshol is fennáll, leginkább ez is a bölcsészekre érvényes. Sokak szerint az megy oda, aki matekból gyenge, vagy akinek fogalma sincs, mihez kezdjen magával, és köszönő viszonyban sincs a gyakorlati érzékkel. (Így jutunk el a halványlila gőztől a lila ködig.)
Pedig a bölcsészdiploma a legsokoldalúbb képzettséget nyújtó oklevelek egyike, csak tudni kéne élni a tanulmányok adta lehetőségekkel. A bölcsészek (elvileg) nyelvet, nyelveket beszélnek, gyorsan tanulnak, terhelhetőek, alkalmazkodóak, műveltségük szerteágazó, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, nagy az esély rá, hogy jó csapatjátékosok, és szorult beléjük némi kreativitás. (Ez utóbbi nem a rizsázás iránti tehetséggel azonos.)
A tudatos karriertervezés még nem az erősségük, de a karrierközpontok, -irodák egyre fontosabb szerepet töltenek be az adott karok életében, és felkeresésükhöz semmilyen extra képességre nincs szükség.
Mindenesetre sokan biztosra mennek, és az általuk tudatosan választott bölcsészettudományi szak mellé elvégeznek valami „piacképeset” is, legyen az például gazdasági vagy jogi irányvonalon. Ilyenkor azonban előfordulhat, hogy a bölcsész tanulmányok háttérbe szorulnak, nem elég elmélyülten sajátítja el a hallgató az ott tanultakat, szélsőséges esetben abba is hagyja a szakot. Nagy kérdés, hogy ezzel veszít-e munkaerő-piaci szempontból…
Mi leszek, ha bölcsész leszek?
Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium május 4-én az ELTE BTK Bölcsész Napok keretén belül bölcsészkaron végzett, sikeres karriert befutó résztvevőkkel. Szükséges-e másoddiploma az érvényesüléshez, mekkora a bölcsészdiploma presztízsértéke, létezik-e még a bölcsészek társadalomformáló szerepe? Miben kéne fejlesztenie magát egy bölcsésznek? Többek között ezeket a kérdéseket érintették a beszélgetés során.
A „büfészak” és az ehhez hasonlatos kifejezések az orvosi, jogi, mérnöki képzés során elképzelhetetlenek, és bár a túlképzés ténye máshol is fennáll, leginkább ez is a bölcsészekre érvényes. Sokak szerint az megy oda, aki matekból gyenge, vagy akinek fogalma sincs, mihez kezdjen magával, és köszönő viszonyban sincs a gyakorlati érzékkel. (Így jutunk el a halványlila gőztől a lila ködig.)
Pedig a bölcsészdiploma a legsokoldalúbb képzettséget nyújtó oklevelek egyike, csak tudni kéne élni a tanulmányok adta lehetőségekkel. A bölcsészek (elvileg) nyelvet, nyelveket beszélnek, gyorsan tanulnak, terhelhetőek, alkalmazkodóak, műveltségük szerteágazó, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, nagy az esély rá, hogy jó csapatjátékosok, és szorult beléjük némi kreativitás. (Ez utóbbi nem a rizsázás iránti tehetséggel azonos.)
A tudatos karriertervezés még nem az erősségük, de a karrierközpontok, -irodák egyre fontosabb szerepet töltenek be az adott karok életében, és felkeresésükhöz semmilyen extra képességre nincs szükség.
Mindenesetre sokan biztosra mennek, és az általuk tudatosan választott bölcsészettudományi szak mellé elvégeznek valami „piacképeset” is, legyen az például gazdasági vagy jogi irányvonalon. Ilyenkor azonban előfordulhat, hogy a bölcsész tanulmányok háttérbe szorulnak, nem elég elmélyülten sajátítja el a hallgató az ott tanultakat, szélsőséges esetben abba is hagyja a szakot. Nagy kérdés, hogy ezzel veszít-e munkaerő-piaci szempontból…
Mi leszek, ha bölcsész leszek?
Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium május 4-én az ELTE BTK Bölcsész Napok keretén belül bölcsészkaron végzett, sikeres karriert befutó résztvevőkkel. Szükséges-e másoddiploma az érvényesüléshez, mekkora a bölcsészdiploma presztízsértéke, létezik-e még a bölcsészek társadalomformáló szerepe? Miben kéne fejlesztenie magát egy bölcsésznek? Többek között ezeket a kérdéseket érintették a beszélgetés során.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek





