Nem szép dolog munkánk gyümölcsét és a jóléti társadalom előnyeit élvezni, vallja Lukas Moodysson, az egyik legsikeresebb svéd rendező első angol nyelvű, jelentős költségvetésű, sztárokkal megtűzdelt filmjében, és ebben azért látunk némi ellentmondást.
Moodysson már jó ideje a svéd és úgy általában az európai művészfilm botrányhőse: a nálunk is sikerrel vetített Lilja 4-ever a gyerekprostitúcióval foglalkozott, a Lyukat ütsz a szívembe a pornográfiával és az erőszakkal kacérkodott, előző filmje, a költőiség határán mozgó Container pedig szimplán és szándékosan nézhetetlen volt. Ehhez képest első nagy, nemzetközi produkciója egyfajta lecsendesedést és komolyodást – sokak szerint visszalépést – hozott, széles kitekintéssel és komoly tanulságokkal.
A New Yorkot, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is érintő történet egy jómódú amerikai család – és filippinó cselédjük – társadalmi helyzetéből indul ki, hogy egyre érzékletesebben értekezzen arról, hogy mi bizony kiszipolyozzuk a világ elmaradott részét, és ennek leginkább a gyerekek isszák meg a levét, itt is, ott meg pláne. És bár ezzel az állítással egy percig sem lehet vitatkozni, viszont így kimondva nem játékfilmről, hanem kissé naiv politizálásról van szó. Amúgy Alejandro González Iñárritu is valami hasonlót fogalmazott meg Babel című filmjében – ahol az itteni főszereplő, a mindig lenyűgöző Gael Garcia Bernal is feltűnt –, csak szebben és jobban, és, ha már a harmadik világról van szó, akkor inkább hiszek egy mexikóinak, mint egy svédnek.
A New Yorkot, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is érintő történet egy jómódú amerikai család – és filippinó cselédjük – társadalmi helyzetéből indul ki, hogy egyre érzékletesebben értekezzen arról, hogy mi bizony kiszipolyozzuk a világ elmaradott részét, és ennek leginkább a gyerekek isszák meg a levét, itt is, ott meg pláne. És bár ezzel az állítással egy percig sem lehet vitatkozni, viszont így kimondva nem játékfilmről, hanem kissé naiv politizálásról van szó. Amúgy Alejandro González Iñárritu is valami hasonlót fogalmazott meg Babel című filmjében – ahol az itteni főszereplő, a mindig lenyűgöző Gael Garcia Bernal is feltűnt –, csak szebben és jobban, és, ha már a harmadik világról van szó, akkor inkább hiszek egy mexikóinak, mint egy svédnek.
Mammoth
dán-német-svéd filmdráma, 125 perc, 2009
Egy sikeres üzletember thaiföldi utazása során úgy dönt, teljesen megváltoztatja életét. Házas létére ezt egy thai szerető beszerzésével kezdi.
rendező:
Forgalmazza: Budapest Film
Bemutató: 2010. szeptember 9.
Bemutató: 2010. szeptember 9.
Linkek
1 komment|Szólj hozzá!
Ritka rossz film. Ennyire gyötrően unalmas, semmitmondó, közhelyes filmet rég láttam már... Külön szégyenfoltja a filmnek, hogy dánok és svédek is részt vettek a készítésben. Ez a film egy buborék, látszani akar valaminek, mondani szeretne valami nagyon bölcset, de valójában az egész úgy sablonos és életszerűtlen egyszerre, ahogy van. Kimondottan dühítő. Egy McDonalds menü többet ér a mozijegy áránál, mert azért legalább kap valami talmi élvezetet az ember... Ez a film egy erős 2-es egy 10-es skálán...
hurráoptimista
|
2010-09-08 10:06:57
Új hozzászólás
2012. január 26. - február 2.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek