Az 1999-ben indított rajzfilmsorozatról, mely a szürreális víz alatti világban élő kis szivacsnak, Spongyabobnak és Patrick nevű tengericsillag haverjának a kalandjait követi, megoszlanak a vélemények: vannak, akik rajonganak gyermeki bájáért, és vannak, akiket határozottan idegesít idiotizmusa. A 2004-es moziváltozatnak azonban van egy kétségtelen pozitívuma: az alkotók rendeltek hozzá néhány betétdalt első osztályú előadóktól. Az amerikai tradíciókat némi pszichedéliával modernizáló negyven körüli rockelitből (The Flaming Lips, Mercury Rev, Wilco, Grandaddy, The Polyphonic Spree, My Morning Jacket) két zenekar is képviselteti magát: a Wilco a gyermeklétről énekel egy gyerekkórus segédletével, a Flaming Lips dalában pedig Bob és Patrick a felnövés kérdéséről beszélgetnek, de egyszer csak egy pszichikai falba ütköznek. A fenti elittel közeli rokonságban lévő Weentől egy 1997-es felvétel, az Ocean Man szerepel itt, míg az említett elit felé tartó Shins együttes is írt egy dalt a címszereplő értékeiről.

A teljes zeneanyag persze jóval eklektikusabb, van benne szörf-rock, hawaii muzsika, hard rock, csinnadrattás felvonulási zene és musical betét is (ezek egy részében a rajzfilmhangok énekelnek). A filmzenelemezre a főtémát Avril Lavigne is feldolgozta (szerencsére ez csak 45 másodperc), a Németországban működő osztrák-amerikai Electrocute csajduó még egy francia versszakot is beiktatott a B-52`s modorában előadott tenger alatti bulidalába (Bikini Bottom), továbbá híres producerek is hülyéskedtek egyet: a hiphop felől Prince Paul, a dance felől Mike Simpson (a Dust Brothers egyik fele), a rock felől Tom Rothrock (ez utóbbi az I Wanna Rock című Twisted Sister-metálslágert alakította át). A legmeghökkentőbb azonban a Motörhead jelenléte: a hatvan felé járó Lemmy egy fasza blues-rockkal ismerteti meg a hatéveseket (a legjobb a „come on, Spongy!” kurjantás a gitárszóló előtt).

Végeredményben ez egy remek gyereklemez, de még a felnőttként is élvezhetjük, ha a rajzfilmhangok által énekelt számokat átugorjuk (na jó, az öblös hangú Patrick Under My Rock című garázs-beat felvétele talán maradhat).


7/10