John Lennon – a Yoko Onóval közös korai kísérleti anyagait nem számítva – komplex, precíz stúdióhangzásban gondolkodott, így nem sok akusztikus anyag maradt utána. Az özvegy által a 2004-es karácsonyi piacra összeállított – a jövő gitárosainak ajánlott, a borítófüzetben a szövegek mellett az akkordokat is feltüntető – gyűjtemény 44 percében így nagyrészt otthoni felvételeket és szólódemókat hallhatunk, elsősorban 1970-71 tájáról (a 16 szám mintegy kétharmada ebből a roppant kreatív időszakból származik, a John Lennon/Plastic Ono Band album dalaiból például hat is szerepel sorban egymás után), de itt van két Lennon-dal az 1980-as Double Fantasy idejéből, sőt a posztumusz „Beatles-számmá” alakított Real Love eredeti demója is. A felvételek minősége eltérő, bárhogy is próbálták kitisztítani őket, és van, amelyik nem is teljes dal: a Woman Is The Nigger Of The World című protest songból csak egy 40 másodperces foszlányt kapunk, az It`s Real pedig egyperces instrumentális szösszenet (a My Mummy`s Dead viszont a maga 1 perc 15 másodpercével jóval hosszabb, mint a hivatalos változat). Három koncertfelvétel is akad, mindhárom 1971-ből: az Imagine egy szál gitárral, továbbá a Yokóval közösen énekelt The Luck Of The Irish angolok elleni kirohanása és a John Sinclair a címszereplő hippiaktivista kiszabadításáért kampányoló segélykoncertről (az MC5 menedzsere és a Fehér Párducok pártvezére két spangliért tíz évet kapott, de három nappal a koncert után legfelsőbb bíróság felülbírálta az ítéletet, és Sinclair két év után kijöhetett a börtönből). Ezek a legendás dalok így nyers formájukban is ütnek (a Cold Turkey gurgulázós éneke inkább rémisztő), de kétséges, hogy Lennon jóváhagyta volna egy ilyen hevenyészett zenei vázlatgyűjtemény nyilvánosságra hozását.


6/10